2016. október 25., kedd

Bulgária, 1492 június 2.

Kedves Naplóm!

Bármelyik nap megindulhat a szülésem. Nagyon félek tőle. Bár leginkább attól apám mit tesz majd a babával.
De hadd kezdjem az elején..elvégre csak most kezdtem a napló írást.

Tehát, a nevem Katharina Petrova, 17 éves vagyok. Bulgáriában élek,a családommal. Boldog család voltunk, mindenünk meg volt. De én egy nap szerelmes lettem. A neve Yordan volt. Őrülten szerettem őt. De ő..nem akart semmit tőlem...legalábbis ezt hittem. Nem vagyok bátor lány. Tisztában vagyok azzal,hogy szép vagyok, de soha nem hivalkodtam vagy használtam ki ezt. Egy nap amikor megakartam lepni anyámat egy kis aprósággal, épp egy kis tisztáson voltam a falu mellett, és virágot szedtem.
-Nézzétek fiúk.hallottam Yordan hangját.-A gyönyörű Katharina.
A barátai, csak vigyorogtak.
-Sziasztok.-mondtam én.
-Drága,drága Katharina.-kezdett el körözni körülöttem Yordan. Én eléggé zavarban voltam, csak a virágokat bámultam a kezemben.-Tudod,a fülembe jutott, hogy belém vagy zúgva.-folytatta és magára emelte a tekintetem.
-Én..-dadogtam. Teljesen meg zavarodtam.-Nekem..menn..mennem kell.-és ezzel kis kerültem volna de..visszarántott.
-Várj még Katharina.-mondta és megcsókolt. Istenem megcsókolt Yordan Wesley. Ez volt életem legszebb napja. Az estém átlagosan telt, vacsoráztam a családommal,majd kimentünk a kertbe ott beszélgettünk egy ideig, majd fürdött mindenki. Jó éjszakát kívántunk egymásnak és aludni tértünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése