Kedves Naplóm!
Tegnap elaludtam naplóírás közben.
Apám ma kiabált. Azt mondta egy szajha vagyok.
Folytatom a történetet.
Egy héttel azután,hogy Yordan megcsókolt haza fele mentem a templomból. Hirtelen valami vagyis valaki elkapott és egy fa mögé rántott.
-Katharina.-nevetett rámYordan. Bűzlött a piától.
-Te részeg vagy?-kérdeztem. De nem kaptam választ,csak elkezdte letépkedni a ruháimat őrűlt módjára.
-Ne!! Mit csinálsz?? Hagyd abba!!-tiltakoztam,de hiába. Megerőszakolt engem.
-Ezt rég meg kellett volna tennem ócska szajha.-mondta nevetve miután végzett.
A legironikusabb, hogy apám is ezt mondta ma nekem. Anyám kérdezte vannak-e fájásaim. Apa pedig ordítani kezdett.
-Nem lesz azzal a gyerekkel semmi meg fogom ölni.-mondta-
-Nem hagyom,hogy bántsd őt papa.-ugrottam fel, ő pedig erre lepofozott, és ugyanazt mondta nekem amit Yordan aznap.
Sírni kezdtem. Anyám próbált vigasztalni,de kiszaladtam. A kedvenc helyemre mentem. Egy gyönyörű tisztásra.
Nem akarok vissza menni a házba. Olyan jó itt lenni. Ha megszületik a lányom meg mutatom neki majd ezt a helyet. Tényleg ki kell találnom a nevét. Talán Candice..nem is Nadja. Igen Nadja lesz a neve. Bár a papa biztos el veszi majd őt tőlem.
-Jajj, úgy sajnálom Naadjam.-simítottam a hasamra és abban a percben szőrnyű fájások kezdtek gyötörni. Csak sikítottam és nem tudtam felállni. Szerencse, hogy a húgom épp a keresésemre indult.
-Szólj a mamának húgom.-mondtam neki. Ő erre rohanni kezdett a ház felé.
Aztán az apám haza hozott. Most már sokkal jobban vagyok. De annyira félek ettől az egésztől.
2016. október 29., szombat
2016. október 25., kedd
Bulgária, 1492 június 2.
Kedves Naplóm!
Bármelyik nap megindulhat a szülésem. Nagyon félek tőle. Bár leginkább attól apám mit tesz majd a babával.
De hadd kezdjem az elején..elvégre csak most kezdtem a napló írást.
Tehát, a nevem Katharina Petrova, 17 éves vagyok. Bulgáriában élek,a családommal. Boldog család voltunk, mindenünk meg volt. De én egy nap szerelmes lettem. A neve Yordan volt. Őrülten szerettem őt. De ő..nem akart semmit tőlem...legalábbis ezt hittem. Nem vagyok bátor lány. Tisztában vagyok azzal,hogy szép vagyok, de soha nem hivalkodtam vagy használtam ki ezt. Egy nap amikor megakartam lepni anyámat egy kis aprósággal, épp egy kis tisztáson voltam a falu mellett, és virágot szedtem.
-Nézzétek fiúk.hallottam Yordan hangját.-A gyönyörű Katharina.
A barátai, csak vigyorogtak.
-Sziasztok.-mondtam én.
-Drága,drága Katharina.-kezdett el körözni körülöttem Yordan. Én eléggé zavarban voltam, csak a virágokat bámultam a kezemben.-Tudod,a fülembe jutott, hogy belém vagy zúgva.-folytatta és magára emelte a tekintetem.
-Én..-dadogtam. Teljesen meg zavarodtam.-Nekem..menn..mennem kell.-és ezzel kis kerültem volna de..visszarántott.
-Várj még Katharina.-mondta és megcsókolt. Istenem megcsókolt Yordan Wesley. Ez volt életem legszebb napja. Az estém átlagosan telt, vacsoráztam a családommal,majd kimentünk a kertbe ott beszélgettünk egy ideig, majd fürdött mindenki. Jó éjszakát kívántunk egymásnak és aludni tértünk.
Bármelyik nap megindulhat a szülésem. Nagyon félek tőle. Bár leginkább attól apám mit tesz majd a babával.
De hadd kezdjem az elején..elvégre csak most kezdtem a napló írást.
Tehát, a nevem Katharina Petrova, 17 éves vagyok. Bulgáriában élek,a családommal. Boldog család voltunk, mindenünk meg volt. De én egy nap szerelmes lettem. A neve Yordan volt. Őrülten szerettem őt. De ő..nem akart semmit tőlem...legalábbis ezt hittem. Nem vagyok bátor lány. Tisztában vagyok azzal,hogy szép vagyok, de soha nem hivalkodtam vagy használtam ki ezt. Egy nap amikor megakartam lepni anyámat egy kis aprósággal, épp egy kis tisztáson voltam a falu mellett, és virágot szedtem.
-Nézzétek fiúk.hallottam Yordan hangját.-A gyönyörű Katharina.
A barátai, csak vigyorogtak.
-Sziasztok.-mondtam én.
-Drága,drága Katharina.-kezdett el körözni körülöttem Yordan. Én eléggé zavarban voltam, csak a virágokat bámultam a kezemben.-Tudod,a fülembe jutott, hogy belém vagy zúgva.-folytatta és magára emelte a tekintetem.
-Én..-dadogtam. Teljesen meg zavarodtam.-Nekem..menn..mennem kell.-és ezzel kis kerültem volna de..visszarántott.
-Várj még Katharina.-mondta és megcsókolt. Istenem megcsókolt Yordan Wesley. Ez volt életem legszebb napja. Az estém átlagosan telt, vacsoráztam a családommal,majd kimentünk a kertbe ott beszélgettünk egy ideig, majd fürdött mindenki. Jó éjszakát kívántunk egymásnak és aludni tértünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
